A tőzsde és tőzsdézés rövid története kezdetektől napjainkig

A világgazdaság történelmében a mai értelemben vett tőzsdei piac viszonylag új jelenség. Mint ahogy 2018-ban az is teljesen kézenfekvő, hogy az egyes országok gazdasági növekedése nagymértékben a tőzsde mozgásától függ.

Hogy mi a tőzsdepiac és hogyan működnek azok, egy korábbi bejegyzésünkben már szó eset, de lássuk pontosan mi vezettet ahhoz, hogy megalakuljanak és kereskedjenek a tőzsdéken.

A gazdát cserélő áruk, nemesfémek és részvények piaca nem mindig töltött be ilyen kiemelten fontos szerepet, mint az elmúlt évszázadokban.

Kezdeti készletek, korai piacok

Az első piacok, amit jelen felfogásunk szerint már tőzsdének nevezhetünk, csak az 1500 években jelentek meg. Ugyanakkor rengeteg adatunk van az azokhoz némileg hasonló piacok fel-felbukkanásáról az egyes országokban.

Az 1100-as évekbeli Franciaországban egy olyan rendszer alakult ki, melyben az ügyvédek a bankok nevében rendelkezhettek a mezőgazdasági adósságokról. Ez a brókercégek korai példája, mely elősegítette a polgárok hatékony adóság-kereskedését.

Később, a 13. században velencei kereskedők korai részvényekkel kezdtek kereskedni, noha ezek a papírok még köszönőviszonyban sem voltak a maiakkal. Az 1400-1500-as években ezután sorban jelentek meg olyan párizsi, veronai, genovai és firenzei bankok, melyek értékpapírokkal kereskedtek.

A világ első tőzsdéi

A legelső tőzsdék Belgiumhoz és Hollandiához kapcsolódnak. Általában Brugge-t, Flandriát, Gentet, és a hollandiai Rotterdamot tarthatjuk számon, ha a modern tőzsdei piac történelmét kutatjuk. Egyes gazdaságtörténészek azt vallják, hogy az első klasszikus értelemben vett tőzsde Antwerpenben volt, és a befolyásos Van der Beurze család hathatós felügyelete alatt állt.

Az igazság azonban az, hogy a fent említett helyek valóban kiemelten fontos kereskedelmi központok voltak, azonban van egy lényeges különbség az akkori és a mai tőzsdék között. Annak ellenére, hogy az intézmények és az infrastruktúra kísértetiesen hasonlított a maiakra, a korai tőzsdei piacokról hiányoztak a készletek.

A piacok leginkább kormányzati ügyekkel, vállalkozásokkal és személyes adósságkezeléssel foglalkoztak. Tehát a rendszer és a szervezet lényegében megegyezik, a kereskedés megvalósulásában azonban jelentős eltérések mutatkoznak a maival összevetve.

Az első kereskedelmi forgalomba hozott vállalat

A történelem első nyilvános kereskedelmi forgalomba bocsátott vállalata a Kelet-indiai társaság volt. Hogy miért? Ennek nagyon egyszerű magyarázata van: a kockázat. A kereskedelmi utak során ugyanis gyakran a fél bolygót körbe hajózták, ami abban az időben bárki számára roppant kockázatos lett volna. Gyakran előfordult, hogy az útjára indult, rogyásig megpakolt hajók soha nem tértek haza. A befektetők rádöbbentek, hogy valamit cselekedniük kell a kockázat csökkentése érdekében.

A kockázatkezelés eredményeként 1600-ban létrejött egy akkoriban egyedülálló vállalat, az úgynevezett Kelet-Indiákkal Üzletelő Londoni Kereskedők Társasága és Helytartója. Ez lett a későbbi híres-hírhedt Kelet-indiai társaság.

A társaság hajói Bombay kikötőjében – Forrás: https://hu.wikipedia.org/

A befektetők rájöttek arra, hogy nem túl szerencsés az összes tojást egy kosárban tartani, mert ha megtörténik a baj, akkor mind összetörik. Így ahelyett, hogy egyetlen útba fektettek volna, megosztották a kockázatot. Még ha egy hajót ki is raboltak a kalózok, a maradék 3-4 éppen maradt rakomány így is kecsegtető profitot termelt.

A képlet olyannyira sikeresnek bizonyult, hogy még abban az évtizedben hasonló profilú vállalkozások alakultak Anglia mellett Franciaországban, Belgiumban és Hollandiában is.

1602-ben a holland Egyesült Kelet-indiai Társaság hivatalosan is a világ legelső forgalomba hozott vállalata lett, amikor is az Amszterdami Értéktőzsdén részvénykibocsátásba kezdett. A társaság készleteket, illetve részvényeket kínált a befektetőknek, és minden befektető jogosulttá vált az Egyesült Kelet-indiai Társaság nyereségének megszabott százalékára.

Érdekesség, hogy az első igazi részvénypiacok a kávéházak voltak, akkoriban ez volt az a helyszín, ahol a tőzsdei papírok gazdát cseréltek. Nagyon hosszú időnek kellett eltelnie ahhoz, amíg a befektetők be nem látták, hogy az egész üzleti világ valószínűleg hatékonyabban működne, ha a kereskedés egy hivatalos piactéren zajlana.

Megjelenik a tőzsdei lufi

Kezdetekben lila gőze nem volt senkinek a részvénypiac működéséről, így az előnyeiről és buktatóiról sem. Az első piaci napok olyanok voltak, mint az élet a vadnyugaton: fejetlen, veszélyes és kiszámíthatatlan. Semmiféle törvényi szabályzás nem létezett, a tőzsdén jegyzett cégek sok esetben illegálisak voltak.

Ennek eredményeképpen a tőzsdei lufi hamar ki is durrant. A társaságok nem fizettek osztalékot a részvényeseknek, ennek következtében a Brit kormány haragra gerjedt, és 1825-ben, úgy ahogy volt, betiltotta a tőzsdei papírok kibocsátását.

A mai értelemben vett első tőzsde megalakulása

A részvénykibocsátási tilalom ellenére 1801-ben hivatalosan is megalakult a Londoni Értéktőzsde. Mivel a vállalatok még egészen 1825-ig nem adhattak ki értékpapírokat, a londoni tőzsde igen korlátozott hatáskörrel működött.

A részvénykibocsátási tilalom később igen elhibázott döntésnek bizonyult.
Az 1817-ben megalapított New York-i tőzsde (NYSE) ugyanis már az első nyitvatartási napjától kezdve értékpapírokkal is kereskedett, így nem kérdés, hogy a szuperhatalmi világgazdasági játékban ki felé kezdett billeni a mérleg nyelve.

A modern tőzsdék

Ma már szinte a világ összes országa működtet tőzsdét, a fejlett világban a piacok hozzávetőleg a 19-20. században alakultak ki. Svájctól Japánig gombamód nyíltak az új tőzsdeépületek, legnagyobb részük ezek közül még ma is aktívan működik.

Még az olyan háború sújtotta országok is – mint például Irak –, rendelkeznek saját részvénypiaccal. Az iraki tőzsdén ugyan nincs jelen számottevő vállalat, de a külföldi befektetők előszeretettel kalandoznak egzotikus részvények felé.

A tőzsdék a világ összes kontinensén megtalálhatók, jelentőségük pedig akkora, hogy akár az egész Földön végégsöprő gazdasági válságot is képesek kirobbantani. Naponta több milliárd dollár kereskedés folyik a falaik között, és nem túlzás azt állítani, hogy a kapitalista világrend mozgatórugói.

A tőzsde a világhálóra lép

Azt követően, hogy közel 200 évig a New York-i tőzsde uralta a világgazdaságot, az 1970-es években méltó kihívóra akadt. 1971-ben két szervezet – az Értékpapírkereskedők Országos Szövetsége és a Pénzügyi Ipari Szabályozó hatóság – megalapította a NASDAQ-ot, a gazdaságtörténet talán legismertebb tőzsdei piacát.

A NASDAQ híres arról, hogy folyamatosan eltér a hagyományos tőzsdei keretektől. Csak egy példa: A piac teljes mértékben a világhálóra költözött, minden kereskedelem elektronikus úton megy végbe. Ez azt jelenti, hogy hiába is próbálnánk a való világban belépni a kapuin, az lehetetlen lenne. A NASDAQ ugyanis nincs jelen a fizikai térben.

A tőzsdék tehát olyan meghatározó szereplőivé váltak életünknek, melyek nélkül elképzelhetetlenek lennének a modern nemzeti gazdaságok. Egyes gazdasági szakértők úgy vélik, hogy a világ tőzsdei piacainak múltban kezdődő összefonódásai a jövőben olyannyira szorosak lesznek, hogy végül kizárólag egyetlen, globálisan uralkodó részvénypiac marad csak.

Alakuljon bárhogy is a tőzsdék sorsa, egy azonban bizonyos. Amíg jelen vannak az életünkben, addig jelentős szerepet fognak játszani a gazdaság alakulásában.

Facebook Hozzászólás

You May Also Like

About the Author: Muladi Péter

Vélemény, hozzászólás?