A Google sztori – Hogyan vált két stanfordi diák ellenszenve a világ egyik legjövedelmezőbb vállalatává?

Negyvenezer keresés másodpercenként, ötven milliárd indexelt weboldal, három és fél milliárd videómegtekintés napi szinten, és világszerte több, mint ötvenezer alkalmazott.

Ez a Google!

Talán nem mondok nagyot, ha azt állítom, hogy aki fellép a világhálóra, az kizárt, hogy ne botlana bele valamilyen formában. De ne szaladjunk ennyire előre!

A Google sikertörténete nem a két alapító stanfordi diák – Larry Page és Sergey Brin – legendás barátságán alapul. Olyannyira nem, hogy iskolatársaik gyakran lehettek fültanúi a végzős egyetemisták késhegyre menő vitáinak.

Míg a legtöbb diák azonban az esti buli helyszínén, vagy a meghódítandó lányokon szokott hajba kapni, addig Larry és Sergey vitájának középpontjában szinte kivétel nélkül az állt, hogy egy rendelkezésre álló hatalmas adattömegből miképpen lehet kinyerni a legrelevánsabb információt. Kicsit érthetőbben: hogyan alkothatnának egy jó keresőprogramot.

A vitáktól a megvalósításig

Hogy pontosan melyikük fejében fogant meg a gondolat, hogy a szavakat tettek is kövessék, azt ma már a homály fedi. Mindenesetre 1998-ra Larry kollégiumi szobájában kidolgozták azt a technológiát, ami a majdani internetes keresőmotor alapját képezte. A technológia megvolt, a lelkesedés megvolt, ekkor azonban a két fiatal olyan problémával találkozott szembe, amelyen sok kezdeti vállalkozás elvérzik: elfogyott a pénz, befektetőket kellett találni.

Andy Bechtolsheimhez, a Sun Microsystems társalapítója nem volt a szavak embere. Idő hiányában inkább kitöltött egy százezer dolláros csekket Larrynek és Sergeynek, csak ne tartsák őt fel terveik, mérleg főszámaik, kimutatásaik ecsetelésével. Andy hamarjában átadta a csekket, ami a Google Inc. nevére szólt. (Az Inc. a magyar jogban a Kft.-nek felel meg.)

A gond csak az volt, hogy a vállalkozás akkor még nem működött bejegyzett cégként, így ahhoz, hogy az egykori stanfordi diákok be tudják váltani a támogatást, létre kellett hozni azt, ami csak a barátok és a családtagok hathatós anyagi segítségével sikerült.

A Google pedig lassan, de annál masszívabban elkezdte világhódító körútját. A kollégiumi szóbából egy kaliforniai garázsba költözött vállalkozás napi tízezer keresést bonyolított le, a relevancián alapuló találatok pedig egyre több felhasználót vonzottak. Az internetes kutatást alapjaiban megreformáló Google-re csakhamar a sajtó is felfigyelt. Ennek köszönhetően pedig a keresőóriás oldalán 1999-ben már napi ötszázezer keresést indítottak a felhasználók.

Amikor egy üzlet beindul

Larry és Sergey kétségkívül követ dobott az internetes keresés állóvizébe. Az ifjú cégtulajdonosok azonban nem elégedtek meg ennyivel. 2002-ben a Google forradalmasította az online hirdetés iparát, 2003-ban a Blogger felvásárlásával ingyen teret adott a virtuális véleményformálóknak, 2004-ben az Analytics, 2005-ben pedig a Google Chat szolgáltatását indította be. 2006-ban a keresőóriás felvásárolta az azóta is legnépszerűbb videoportált, a YouTube-ot. A Google értéke tavaly 109,4 milliárd dollár volt.

Végül pedig egy érdekesség. A Google kereső-algoritmusának működése hétpecsétes titok. Ami nem meglepő annak tükrében, hogy ez a technológia biztosítja a cég dominanciáját a konkurenciával szemben. Mégis hogyan lehet, hogy az algoritmust még egyetlen Google alkalmazott sem szivárogtatta ki?

A szóbeszéd szerint a keresőóriás Google részvényeket juttat azoknak a munkavállalóknak, akik ismerik a szoftver működési elvét.

Ha egy alkalmazott fecsegni kezd a konkurenciánál, azzal a Google papírjai eshetnek a tőzsdén, ezáltal a szivárogtató zsebéből is komoly összegek válhatnak köddé. Így senkinek nem érdeke, hogy a világ legértékesebb keresőszoftverének technikája nyilvánosságra kerüljön.

Facebook Hozzászólás

You May Also Like

About the Author: Muladi Péter

Vélemény, hozzászólás?